Nem a tehetség a lényeg: ez a tulajdonság újra és újra megjelenik a sikeres embereknél

Amikor egy világhírű zenészt, sikeres vállalkozót, élsportolót vagy kiemelkedő szakembert látunk, könnyű azt gondolni, hogy neki olyan tehetsége van, ami a legtöbb embernek nincs. A tehetség, az intelligencia, a tudás, a környezet, a lehetőségek, a kapcsolatok és a szerencse egyaránt számíthat. A sikerhez nincs egyetlen univerzális recept, és nincs olyan személyiségvonás sem, amely szó szerint minden sikeres emberben ugyanolyan mértékben megtalálható.

Mégis van egy érdekes minta. Amikor pszichológusok azt vizsgálják, milyen személyiségvonások kapcsolódnak a tanulmányi és munkahelyi teljesítményhez, egy tulajdonság újra és újra előkerül: a lelkiismeretesség, angolul conscientiousness. A szó magyarul kissé félrevezető. Nem feltétlenül a becsületességre vagy erkölcsösségre gondolok. A pszichológiai fogalomhoz többek között célirányos motiváció, elkötelezettség, kitartás, önszabályozás és a hosszabb távú célokat védő viselkedés kapcsolódik. Tehát nemcsak elkezdesz valamit, hanem képes vagy akkor is tovább dolgozni rajta, amikor az újdonság varázsa már eltűnt. Ez a siker egyik kevésbé látványos oldala.

Mi a sikeres emberek egyik gyakran visszatérő tulajdonsága?

Ha azt kérdezzük, milyen személyiségvonás kapcsolódik különösen következetesen a jobb teljesítményhez, a lelkiismeretesség az egyik legerősebb jelölt. Michael Wilmot és Deniz Ones 2019-ben 92 korábbi metaanalízis eredményeit összegezte. Az adatbázis több mint 2500 vizsgálatot, több mint 1,1 millió résztvevőt és 175, a munkához és karrierhez kapcsolódó változót fogott össze. A lelkiismeretességgel való kapcsolatok 98 százaléka kedvező irányú volt. Az összes változóra számított korrigált átlagos kapcsolat körülbelül ρ=0,20 volt, tehát a hatás nem óriási, de rendkívül sokféle területen következetesen megjelent. A szerzők tíz visszatérő témát azonosítottak, köztük a célirányos teljesítmény motivációját, az elkötelezettséget, a kitartást és az önszabályozást.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a lelkiismeretesség garantálja a sikert. A kapcsolat átlagosan mérsékelt, és a helyzettől is függ. A Wilmot–Ones-vizsgálat szerint például a lelkiismeretesség és a teljesítmény kapcsolata gyengébb volt a nagy komplexitású munkakörökben, mint az alacsonyabb vagy közepes komplexitásúakban. Sajnos nem találtunk tehát egy titkos gombot, amelyet megnyomva valaki sikeressé válik. Egy olyan személyiségmintát találtunk, amely különböző teljesítményhelyzetekben újra és újra felbukkan.

De tényleg nem számít a tehetség?

A „tehetség vagy szorgalom?” kérdés jól hangzik, de túlságosan leegyszerűsíti a problémát. A képességek igenis számítanak. Sakhavat Mammadov metaanalízise 228 kutatás 267 független mintáját egyesítette, összesen 413 074 résztvevővel. A tanulmányi teljesítmény legerősebb vizsgált előrejelzője a kognitív képesség volt. A lelkiismeretesség ugyanakkor a kognitív képesség figyelembevétele után is robusztus kapcsolatot mutatott a tanulmányi teljesítménnyel.

A kognitív képesség és a vizsgált személyiségvonások együtt a teljesítmény varianciájának 27,8 százalékát magyarázták. Az ezen belüli relatív fontosság 64 százaléka kötődött a kognitív képességhez, 28 százaléka pedig a lelkiismeretességhez. 

Mi történik a képességeiddel, ha éveken keresztül következetesen használod őket?

Képzelj el két hasonló helyzetből induló embert. Az egyik rendkívül gyorsan tanul, de rendszertelenül dolgozik. A másik lassabban fejlődik, viszont rendszeresen gyakorol, visszajelzést kér, kijavítja a hibáit és hosszú időn keresztül folytatja.

Mit jelent valójában a lelkiismeretesség?

A lelkiismeretesség a Big Five személyiségmodell egyik alapvető dimenziója. A munka világában végzett nagy összegző kutatás több, egymással összefüggő működésmódot kapcsol hozzá: célirányos motivációt, elkötelezettséget, kitartást, önszabályozást, a kontraproduktív viselkedések visszafogását és megbízható teljesítményt. Talán hétköznapibban így lehet megfogalmazni: képes vagy-e rendszeresen megtenni azt, amiről tudod, hogy közelebb visz a célodhoz — akkor is, amikor éppen senki nem tapsol érte? Ez a teljesítménynek az a része, amelyet ritkán látunk. Látjuk a koncertet, de nem látjuk a próbákat. Látjuk a könyvet, de nem látjuk azt a rengeteg alkalmat, amikor az író újra visszaült ugyanahhoz a kézirathoz. Látjuk a működő vállalkozást, de a hétköznapi munka nagy része láthatatlan marad.

Grit: tényleg a kitartás a siker titka?

A kitartás és a teljesítmény kapcsolatáról szóló modern vitából nehéz kihagyni Angela Duckworth nevét. Duckworth és munkatársai 2007-ben publikálták a grit fogalmát népszerűvé tevő tanulmányukat. A gritet a hosszú távú célok iránti kitartás és szenvedély kombinációjaként határozták meg. A kutatók több mintát vizsgáltak, köztük felnőtteket, Ivy League-hallgatókat, West Point-kadétokat és a National Spelling Bee résztvevőit. A grit a vizsgált sikerkimenetek varianciájának átlagosan körülbelül 4 százalékát magyarázta, és egyes kimeneteknél az IQ-n és a lelkiismeretességen felül is adott további előrejelző információt.

Az üzenet rendkívül vonzó volt: a tehetség nem minden, a nehéz célokat azok érik el, akik hosszú időn keresztül dolgoznak értük.

Van egy probléma a grittel

Marcus Credé, Michael Tynan és Peter Harms később 88 független mintát, 584 hatásméretet és 66 807 ember adatait összesítő metaanalízist publikált. Az eredmény jelentősen árnyalta a grit körüli lelkesedést. A grit csak mérsékelten kapcsolódott a teljesítményhez és a bennmaradáshoz, miközben nagyon erősen összefüggött a már régóta ismert lelkiismeretességgel. Ráadásul a grit két összetevője közül a kitartó erőfeszítés (perseverance of effort) erősebb kapcsolatot mutatott a vizsgált eredményekkel, mint az érdeklődés állandósága (consistency of interest).

Ha tehát azt kérdezzük, hogy mi a grit jelentése, érdemes azt is hozzátenni, hogy a kutatási irodalomban komoly vita alakult ki arról, hogy a grit mennyire önálló pszichológiai konstrukció, és mennyiben fed át a már régóta ismert lelkiismeretességgel.

A kitartás nem azt jelenti, hogy soha nem szabad feladni

A „soha ne add fel” jól hangzik egy motivációs plakáton de általános életstratégiának kevésbé megbízható. Ha egy módszer újra és újra kudarcot vall, az intelligens válasz nem feltétlenül az, hogy ugyanazt még erősebben csináljuk. A kitartás akkor igazán hasznos, ha visszajelzéssel és alkalmazkodással párosul. A lelkiismeretesség előnye sem minden környezetben egyforma. Wilmot és Ones szerint erősebben kapcsolódott azokhoz a teljesítményekhez, amelyek tartós, hosszú távú erőfeszítést igényeltek, mint azokhoz, amelyek inkább rövid, maximális teljesítményt kívántak. Emellett a nagyobb foglalkozási komplexitás gyengítette a lelkiismeretesség és a teljesítmény kapcsolatát.

Az ideális tehát az, hogy elég következetesek legyünk ahhoz, hogy ne adjunk fel minden nehézségnél, és elég rugalmasak ahhoz, hogy változtassunk, amikor erre valóban szükség van.

Miért lehet ennyire fontos a következetesség?

A hosszú távú célok természetükből adódóan sok ismétlést igényelnek. Egyetlen edzéstől nem leszel erős. Egyetlen oldalból nem lesz könyv. Egyetlen gyakorlástól nem tanulsz meg hangszeren játszani. Egyetlen megtakarítástól pedig nem épül fel komoly vagyon. Az eredmény és az erőfeszítés között sokszor hosszú idő telik el, ezért könnyű lelkesnek lenni az elején. Az új projekt izgalmas. Az új edzésprogram érdekes. Az új üzleti ötlet tele van lehetőséggel. A nehezebb időszak gyakran később érkezik, amikor már nem új, nincs azonnali eredmény, ésvalami más érdekesebbnek tűnik.

A munkahelyi conscientiousness-irodalommal ez jól összeillik: a nagy összegző vizsgálat szerint a lelkiismeretességhez többek között célirányos motiváció, elkötelezettség, kitartás és az önszabályozás kapcsolódik. A kapcsolat különösen erősebbnek mutatkozott olyan teljesítményeknél, amelyek hosszabb ideig tartó kitartást követeltek.

Talán ezért nem az a lényeg, hogy ne kelljen minden alkalommal motiváltnak lenned ahhoz, hogy megcsináld, amit fontosnak tartasz.

A siker nem pusztán személyiség kérdése

Mielőtt azonban megtalálnánk a „siker titkát”, érdemes egy fontos dolgot tisztázni: nincs egyetlen ilyen titok.

A lelkiismeretesség és a teljesítmény kapcsolata valós, de átlagosan mérsékelt. A Wilmot–Ones-összegzésben az összesített korrigált kapcsolat ρ≈0,20 volt. Mammadov tanulmányi metaanalízisében pedig a kognitív képesség nagyobb relatív súllyal rendelkezett, mint bármelyik önálló Big Five személyiségvonás. Ezek az eredmények nem teszik lehetővé azt az állítást, hogy a személyiség önmagában eldönti, ki lesz sikeres.

A valós életben ezen kívül számíthat a tudás, az egészség, az anyagi háttér, az oktatáshoz való hozzáférés, a kapcsolatok, a lehetőségek, a társadalmi környezet, és igen, a szerencse is. Ez azért lényeges, mert a siker pszichológiájából nagyon könnyű erkölcsi ítéletet csinálni: „Ha valakinek nem sikerült, biztos nem dolgozott elég keményen.”

Fejleszthető a kitartás és az önfegyelem?

A személyiség viszonylag stabil, de nem teljesen változatlan. Brent Roberts és munkatársai 2017-es metaanalízise 207 olyan vizsgálatot azonosított, amelyben valamilyen beavatkozás alatt személyiségvonások változását követték. A beavatkozások átlagosan mérhető személyiségváltozással jártak, és ezek egy része az utánkövetések során is fennmaradt. A legnagyobb változások ugyanakkor az érzelmi stabilitás és az extraverzió területén jelentkeztek, nem a lelkiismeretességnél. Ezért túlzás lenne azt állítani, hogy bárki egyszerűen „átírhatja” a személyiségét.

Szerencsére nem kell megvárnod, amíg egy reggel teljesen más emberként ébredsz fel. A praktikusabb kérdés, hogy hogyan tudsz következetesebb viselkedést kialakítani azzal a személyiséggel, amely most van?

5 módszer, amellyel következetesebbé teheted a viselkedésed

Az önfegyelem és a következetesség fejlesztése nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindennap még több akaraterőt kell előállítanod.

1. Ne csak célt határozz meg, hanem konkrét viselkedést is

A „többet fogok írni” jó szándék, de meglehetősen homályos terv. Sokkal konkrétabb, ha szt mondod, hogy „Hétfőtől péntekig reggel fél nyolckor harminc percet írok.” Minél pontosabban tudod, mit és mikor szeretnél csinálni, annál kevesebb döntést kell a pillanatban meghoznod.

2. Használj „ha–akkor” terveket

A pszichológiában ezt implementation intentionnek, vagyis megvalósítási szándéknak nevezik. Peter Gollwitzer és Paschal Sheeran 94 független tesztet összegző metaanalízise közepes–nagy átlagos pozitív hatást talált a célmegvalósításra (d=0,65). A technika lényege, hogy előre összekapcsolsz egy felismerhető helyzetet egy konkrét cselekvéssel: „Ha Y helyzet bekövetkezik, akkor X-et teszek.” Például: „Ha megittam a reggeli kávémat, húsz percig írok.”

3. Tedd egyszerűbbé az elkezdést

Ha gitározni szeretnél, ne olyan helyen tárold a hangszert, ahonnan külön procedúra elővenni. Ha írni akarsz, készítsd elő a munkakörnyezetedet. Ha a telefon rendszeresen elvonja a figyelmedet, tedd fizikailag távolabb. A lényeg nem az, hogy minél kevesebb fölösleges akadály álljon a fontos viselkedés előtt.

4. A folyamatot is mérd, ne csak a végeredményt

Egy könyv elkészülése távoli cél, azt viszont ma is meg tudod mérni, hogy írtál-e. Egy vállalkozás végső eredménye bizonytalan, azt azonban tudod követni, hány értelmes ügyfélbeszélgetést folytattál a héten. A hosszú távú cél könnyebben kezelhető, ha olyan cselekvésekre bontod, amelyeket ma is végre lehet hajtani.

5. Ne tökéletességre törekedj, tanulj meg visszatérni

Lesz olyan nap, amikor nem edzel, olyan hét, amikor alig haladsz, olyan időszak, amikor más dolgok fontosabbak. A lényeg, hogy egy kihagyásból ne automatikusan legyen teljes feladás.

A motiváció túlértékelt

A motiváció hasznos, hiszen segít elkezdeni, energiát ad, azonban egy többéves cél során valószínűtlen, hogy minden egyes nap ugyanazzal a lelkesedéssel ébredsz. A komoly munka jelentős része hétköznapi, és em mindig inspiráló.

Egyszerűen újra meg kell csinálni valamit, amit fontosnak tartasz. Ez összhangban áll a lelkiismeretesség munkahelyi működéséről szóló összegzéssel: a vonáshoz a célirányos motiváció mellett elkötelezettség, kitartás és önszabályozó visszafogás is kapcsolódik.

Mi tehát a siker titka?

Ha azt keresed, hogy mi a siker titka, a kutatások nem adnak egyetlen egyszerű választ. Nincs egyetlen tulajdonság, amely garantálja, hogy gazdag, híres, elégedett vagy kiemelkedően eredményes leszel, vagy olyan formula sem, amelyből a képességeket vagy a körülményeket egyszerűen ki lehet hagyni.

Amit viszont a kutatások következetesen mutatnak, az az, hogy a lelkiismeretesség különböző tanulmányi és munkahelyi teljesítménymutatókkal pozitívan kapcsolódik. A több mint 1,1 millió résztvevő adatait összegző munkahelyi elemzésben a vizsgált kapcsolatok túlnyomó többsége kedvező irányú volt, míg a több mint 413 ezer résztvevőt összegző tanulmányi metaanalízisben a lelkiismeretesség a kognitív képesség kontrollálása után is robusztus előrejelző maradt.

Talán ezért a teljesítmény egyik kevésbé látványos összetevője, hogy valaki sokszor képes visszatérni ahhoz, amit fontosnak tart. Akkor is, amikor még nincs látványos eredmény, senki nem figyel, és éppen nincs különösebb kedve hozzá. A képességeid igenis  számítanak, viszont az is számít még inkávbb , mit kezdesz velük újra és újra.

Gyakori kérdések

Mi a sikeres emberek legfontosabb közös tulajdonsága?

A kutatások alapján nem lehet kijelenteni, hogy minden sikeres embernek lenne egyetlen közös személyiségvonása. A lelkiismeretesség azonban különösen következetesen kapcsolódik különféle tanulmányi és munkahelyi teljesítménymutatókhoz.

Mit jelent a lelkiismeretesség a pszichológiában?

A lelkiismeretesség a Big Five személyiségmodell egyik fő dimenziója. A munkahelyi kutatásokban többek között célirányos motivációval, elkötelezettséggel, kitartással, önszabályozással és megbízható teljesítménnyel kapcsolódik össze.

Mi az a grit?

A grit Angela Duckworth és munkatársai által népszerűvé tett fogalom, amely a hosszú távú célok iránti kitartást és szenvedélyt jelenti. Az eredeti kutatás pozitív kapcsolatot talált bizonyos teljesítmény- és sikermutatókkal, későbbi metaanalízisek azonban azt mutatták, hogy a grit jelentős mértékben átfed a lelkiismeretességgel.

Fontosabb a kitartás, mint a tehetség?

Ezt a kutatások alapján nem lehet általánosan kijelenteni. Egy több mint 413 ezer résztvevőt összegző tanulmányi metaanalízisben a kognitív képesség volt a legerősebb vizsgált előrejelző, miközben a lelkiismeretesség ezen felül is önálló kapcsolatot mutatott a teljesítménnyel. A pontosabb kép tehát nem „tehetség vagy kitartás”, hanem több tényező együttes hatása.

Fejleszthető az önfegyelem és a következetesség?

A személyiség viszonylag stabil, de nem teljesen változatlan. Intervenciós kutatások során mérhető személyiségváltozásokat is megfigyeltek, bár nem minden személyiségvonás egyformán változékony. Emellett bizonyos konkrét önszabályozási stratégiák — például az előre meghatározott „ha–akkor” tervek — kísérleti és metaanalitikus eredmények alapján segíthetik a célok megvalósítását.

Források

Wilmot, M. P. & Ones, D. S. (2019): A century of research on conscientiousness at work. Proceedings of the National Academy of Sciences, 116(46), 23004–23010. DOI: 10.1073/pnas.1908430116. A cikk fő forrása: 92 metaanalízis, több mint 2500 vizsgálat és több mint 1,1 millió résztvevő.

Mammadov, S. (2022): Big Five personality traits and academic performance: A meta-analysis. Journal of Personality, 90, 222–255. DOI: 10.1111/jopy.12663. 228 tanulmány, 267 független minta, 413 074 résztvevő.

Duckworth, A. L., Peterson, C., Matthews, M. D. & Kelly, D. R. (2007): Grit: Perseverance and passion for long-term goals. Journal of Personality and Social Psychology, 92(6), 1087–1101. DOI: 10.1037/0022-3514.92.6.1087. A grit eredeti alapkutatása.

Credé, M., Tynan, M. C. & Harms, P. D. (2017): Much ado about grit: A meta-analytic synthesis of the grit literature. Journal of Personality and Social Psychology, 113(3), 492–511. DOI: 10.1037/pspp0000102. 88 független minta, 66 807 résztvevő.

Roberts, B. W., Luo, J., Briley, D. A., Chow, P. I., Su, R. & Hill, P. L. (2017): A systematic review of personality trait change through intervention. Psychological Bulletin, 143(2), 117–141. DOI: 10.1037/bul0000088. 207 vizsgálat.

Gollwitzer, P. M. & Sheeran, P. (2006): Implementation Intentions and Goal Achievement: A Meta-analysis of Effects and Processes. Advances in Experimental Social Psychology, 38, 69–119. DOI: 10.1016/S0065-2601(06)38002-1. 94 független teszt; d=0,65 átlagos hatás a célmegvalósításra.